DragonWeb

Hogy mit nem talál az ember, ha igazán keresi: Alan Dunning és Paul Woodrow, az Einstein’s Brain Project két kutatójának izgalmas cikkében leltem rá a The Spectral Body című könyvem néhány gondolatára! Király!

Egyértelmű tendencia, hogy kicsit is összetettebb információt már valamiféle vizualizált formában illik a nagyérdemű elé tárni, máskülönben nem jut el a közlés a címzettekhez, vagy ha el is jut, nem feltétlenül fordít az ember az értelmezésre. A helyzet megoldására találták ki az infografikát, ami egyszerű, jól áttekinthető, képi elemekkel operáló forma – ha gonosz vagyok, akkor a kicsit is tudományosabb diskurzus bulvárosított reprezentációs modellje. Akármit is gondoljon az ember egy ilyesféle műfajról, várhatóan egyre inkább részévé válik mindennapjainknak, és talán nem is olyan nagy baj, ha a tudományos közbeszéd is igyekszik lépést tartani a változásokkal. Mert ki ne szeretné, ha látványos infografika összegezné egy bonyolult argumentum eredményeit, vagy csupán illusztrálna egy szavakba körülményesen önthető tézist. Míg korábban kifejezetten grafikailag informált szakemberek pályája volt az infografika alkotása, addig manapság szinte naponta jelennek meg azok az ingyenes, online alkalmazások, amelyek segítségével bárki nekiveselkedhet egy ügyes infografika létrehozásának. Csábító a lehetőség, de azért egyet ne feledjünk: a tartalom még mindig a legfontosabb komponens. Nézzük, merre lehet indulni.

Tovább »

Miután a 2006-ban nyomtatásban megjelent The Spectral Body: Aspects of the Cinematic Oeuvre of István Szabó című könyvem a film jubileuma alkalmából elkészítettem Kindle-re is, és ingyenesen letölthetővé tettem, alig egy hónap alatt elérte azt a letöltésszámot, amit a nyomtatott verzió egy év alatt. Mivel ez arra enged következtetni, hogy valamiféle érdeklődés mégis van a tanulmány iránt, így úgy döntöttem, nekivágok, kipróbálom az Amazon KDP (Kindle Direct Publishing) platformját, és a keménykötéshez kalkulált (szerintem irreálisan magas) árnál jóval olcsóbban kezdem el árulni. Hogy miért az Amazon? Egészen egyszerűen azért, mert Kindle-re készítettem el kompletten a szöveget, és egyelőre csupán próbát teszek a self-publishing ismeretlen területén – ráadásul szeretném azt is felmérni, hogy egy elméleti orientáltságú munkát mennyire lehet értékesíteni, plusz vajon működik-e a kölcsönzési opció is rendesen. Egy apró Amazon-boltot is létrehoztam (hogy az e-könyv mellett, ha valaki akarja, a nyomtatott verziót, vagy éppen egy számára megfelelő Kindle-olvasót is be tudjon szerezni), hátha gyűlik majd rajta a vásárolni való – tulajdonképpen ez is egy kisebb próba.

Irány az e-könyvhöz »

Valamiféle Google-ilag kimunkált fő értő megnyilvánulása lenne sajgó netizen lelkemre gyógyír csupán, merthogy vannak a gugliverzum dimenzióiban olyan anomáliák, amelyek kicsit felforralják, pixelizálják az agyvizemet. Adva van egy Google Apps által kiszolgált fiók, amihez még a nagy (?) Apps-átalakítások előtt tartozott is egy aktív YouTube-fiók. Egy ideje azonban arról tájékoztat ez a fantasztikus szolgáltatás, hogy én bizony Apps-fiókkal ide be nem teszem a digitális lábam, merthogy ez nekem nem jár. Magyarázat: csak azokban az országokban lehet Apps-szal bűvészkedni a YouTube-on, ahol az ország nyelvén is működik a szolgáltatás. Csakhogy ugye magyarul működik, ez a magyarázat tehát nem magyarázat. Pláne úgy nem, hogy ha a szintén a gugliverzumból importált Chrome-ot hátrahagyva – és itt tessék vigyázni – Internet Explorerben navigálok a YouTube oldalára, belépést kísérlek meg, amit élből elutasít, viszont az ismételt főoldali látogatásnál, nicsak, azt mutatja, szépen be volnék jelentkezve, ráadásul működik is minden, tudom a profilt is csinosítani, ésatöbbi.

Kedves Google, a kérdésem már csupán annyi, hogy vajon egy ilyen bonyolult megoldás helyett nem lenne egyszerűbb simán engedélyezni a Chrome-ban is használt, folyamatosan aktív Apps-fiókos használatot? Nem ciki, hogy a redmontiak lehurrogott böngészőjével úgy játszom ki a tiltást, ahogy csak óhajtom? Már megint az Apps-felhasználókkal kell szórakozni? Végtére is így kell leszoktatni a mit sem sejtő netizent a Google ökoszisztéma kiterjedt használatáról…

Manapság borzasztó egyszerű online felületen publikálni, megnyilvánulni, az ember aszerint válogathat, ahogyan szeretné mondandóját, képét, videóját eljuttatni másokhoz: lehet csiripelni, ha csak néhány szó, mondat is elég, lehet rebloggolni, vagy becsekkolni, gyors képi információt átadni, vagy egyszerűen lájkolni, tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy valamiképpen kifejezzük magunkat. Többnyire azonban meghatározott keretek között lehet kivitelezni az ilyesféle üzenősdit: akár a blogmotor sablonja, akár a szolgáltatás felülete, vagy netán az üzenet hossza szab határt végtelen kreativitásunknak. Annak idején a kiváló webes dizájner, Jason Santa Maria kezdett el azzal szórakozni, hogy minden bejegyzéséhez más dizájnt készített, de nem csupán a színekre vagy a hátterekre kell itt gondolni, hanem teljes layout-ra! És bár hihetetlen kreatív megoldás, a hétköznapi felhasználó számára ez nyilvánvalóan majdhogynem kivitelezhetetlen. Itt lép be a The New Hive-ra keresztelt szolgáltatás, ami pontosan ezt a niche-t célozza meg: nincs sablon, nincs előre eldöntve semmi, a megnyilvánulni kívánó netizen úgy alakítja az egyes “kifejezéseit” (nem bejegyzések vannak, hanem “expression”-ök), ahogy csak akarja.

Tovább »